Dr. Bereczki Árpád szemészeti lézerközpont | 9024 Győr, Hunyadi utca 14. | Leier City Center
Telefon: +36-96/528-098 | Mobil: +36-20/55-61-351 | E-mail:
Magyar  Deutsch

A szaruhártya betegségei

A szaruhártya (cornea) legkülső átlátszó része, amelyen keresztül a fény a szem belsejébe jut. A szaruhártya a szem legkülső törőközege, törőereje körülbelül 40 dioptria. A szaruhártyában sok idegvégződés van, ereket viszont nem tartalmaz. Tápanyag ellátása a szem belsejében keringő csarnokvízből, oxigén ellátása diffúzió útján a légkörből biztosított.

A rutin szemészeti vizsgálatokon kívül speciális vizsgálatokkal tudjuk mérni a szaruhártya vastagságát, a belső sejtréteg minőségét és számát, valamint térképet tudunk készíteni az adott pontokon mért görbületi értékekből.


A szaruhártya görbületi hibái

A szaruhártya felszínének simának, görbületének szabályosnak és teljes vastagságában átlátszónak kell lennie, hogy optikailag megfelelő leképezést nyújtson. Amennyiben két, egymásra derékszögű tengelyben különböző a görbületi sugara, astigmia alakul ki, melyet szemüveggel és kontaktlencsével is jól lehet korrigálni. A törőerő szabálytalanul változhat pl. sérülések után, ennek megoldása általában műtéti. Lehetséges, hogy valakinek a corneája nagyobb az átlagosnál minden egyéb betegség nélkül, de a szaruhártya megnövekedhet (kitágulhat) emelkekedett szembelnyomás következtében is, ha a szem szövetei még nagyon rugalmasak. (Pl.intrauterin ill. csecsemő korban jelentkező zöldhályognál.)

A szaruhártya közepének elődomborodását keratoconusnak nevezzük. Általában felnőtt korban kezdődő, gyakran progrediáló betegség. Eleinte kemény kontaktlencsével korrigálható, később esetleg műtétet igényel.


A szaruhártya gyulladása

A leggyakrabban előforduló szaruhártya betegség. Gyakran okozzák baktériumok vagy vírusok (pl. Herpes simplex), melyek vagy a kötőhártya felől terjednek a szaruhártya széli részeire, vagy a szaru felszínes sérülésén át a könnyből jutnak be a kórokozók. Hasonló módon kerülhetnek a szaruhártyába gombák és amőbák. Az ilyen fertőzésekre fokozattan érzékenyek a kontaktlencse viselők. Ha a szaruhártya mélyebb részei is érintetté válnak, akkor emiatt heg alakulhat ki, a szaruhártya átlátszósága csökken.

A gyulladások fájdalommal, könnyezéssel, fénykerüléssel járnak. Komolyan kell venni ezeket a panaszokat, hiszen megfelelő kezelés nélkül a szaruhártya akár kilyukadhat, a súlyos fertőzés veszély miatt a beteg elveszítheti látását.



Egyéb betegségek, sérülések

A szaruhártyában lerakódhatnak különböző anyagok. Lipidek lerakódása az oka az idős embereknél gyakran megfigyelhető szürkés gyűrűnek a szaruhártya széli részén. A szaruhártyának többféle degeneratív (szerzett) ill. dystrophiás (veleszületett) elváltozása ismert, amelyek különböző rétegek átlátszóságát ill. vastagságát változtatják meg. Amennyiben a látást rontják, műtétet igényelnek.

A szaruhártya, mint a szem legkülső rétege gyakran szenved sérüléseket. A legkisebb felszínes sérülés is fájdalommal jár és kezelést igényel. Gyakran kerülnek a corneára idegentestek. Ezek eltávolítása szakorvosi feladat. Ha a szembe maró anyag kerül, a legfontosabb az azonnali és tartós vizes mosás, majd szakorvos felkeresése. A savak, de főként a lúgok a szaruhártyát súlyosan károsítják. Az elsősegélynyújtáskor fontos, hogy ne késlekedjünk amiatt, hogy közömbösítő szert keresünk. Ha a felső szemhéj kifordítása nem sikerül, az áthajlásokat akkor is meg kell tisztítani. Ilyenkor egy nagyobb fecskendőt választva, tű nélkül, menjünk be a felső szemhéj alá és bő vízsugárral mossuk ki az áthajlást.

 



Milyen műtéteket végzünk a corneán?


Keratoplasztika

Lényege, hogy a szaruhártya átlátszatlan, vagy deformált területét eltávolítjuk, és a helyére egy ép, cadaverből származó (donor) szaruhártya részt ültetünk be. A beültetendő corneát a szaruhártya bankból kapjuk, ahol különböző laboratóriumi vizsgálatokkal győződnek meg arról, hogy a beültetendő szaruhártya alkalmas-e műtétre, és semmilyen fertőző forrást (HIV/Hepatitis stb.) nem hordoz magában. A műtét során, helyi érzéstelenítést követően egy elektromos kés (trepán) segítségével egy kör alakú részt eltávolítva a szaruhártyából, annak helyére a donor szaruhártya középső korong alakú részét ültetjük be. A befogadó és beültetett szaruhártya részeket varratokkal rögzítjük egymáshoz. A műtét okán a szem színe nem változik meg hiszen, a szem színét meghatározó szivárványhártya előtt elhelyezkedő átlátszó szövetet cseréljük ki (l. még: Műtétek).

A keratoplasztika során leggyakrabban előforduló komplikáció az, hogy a szem nem fogadja be a beültetett szaruhártya darabot (ún. kilökődési reakció). Ilyenkor a beteg látása ismételten elkezd homályosodni, érzékennyé, majd fájdalmassá válik. A reakció amiatt alakul ki, hogy a befogadó szervezet immunrendszere idegenként azonosítja a beültetett szaruhártya darabot, és az ellen immunválaszt indít. Amennyiben ilyenkor nem avatkozik be a szemészorvos, úgy a beültetett szaruhártya rész teljesen elveszti átlátszóságát. Egy ilyen reakció leggyakrabban az első évben jelentkezik, bár leírtak már ennél később kialakult kilökődést is. Egyéb komplikáció közé tartozik, a műtétet követően kialakult fertőzés, szemnyomás emelkedés ill. a szaruhártya átültetést követően kialakuló szürkehályog. Ezek az elváltozások általában egyszerűbben kezelhetőek, mint a kilökődési reakció.

Őssejt átültetés (limbus transzplantáció, amnion beültetés)

A szemfelszín nem gyógyuló felületes hámhiánya esetén terápiás kontaktlencsével próbáljuk a hámot stabilizálni. Ha ez nem elegendő, a felszínt ideiglenesen kötőhártyával vagy egyéb biológiai membránnal (amnion) fedjük a hám gyógyulásáig. Ha a cornea felszínének regenerációs képessége csökken, a hámot a kötőhártya felől növekvő hám pótolja. Ez egy erezett átlátszatlan lemez, mely a szarura növekedve annak átlátszóságát is megszünteti. Ahhoz, hogy megfelelő új hám képződjön, az ennek képzéséhez nélkülözhetetlen pluripotens őssejteket kell biztosítani. Ezek a szaruhártya széli részén a mélyebb rétegeken helyezkednek el. Amennyiben, pl. maródás következtében ezek teljesen elpusztultak, a másik szemről kell egy kis szövetet a sérült szemre átültetni. Az ép szemen, mely a donorszövetet szolgáltatta a sebzés pár nap alatt gyógyul. A recipiens szemen megindulhat a hámképződését, melyet amnion-memrán fedéssel gyorsíthatjuk . Amennyiben a másik szem nem ép, az átültetés hozzátartozótól vagy más donortól származó anyaggal is elvégezhető.

Minden műtét, de a legtöbb sérülés után is szemcseppekkel védjük a szaruhártyát a gyulladásoktól, segítjük a hámosodást. Néha hosszú hetekig, esetleg hónapokig kell cseppeket használni. Ezek pontos alkalmazásáról a kezelőorvos ad felvilágosítást.





Dr. Bereczki Árpád szemészeti lézerközpont
9024 Győr, Hunyadi utca 14. | Leier City Center | Telefon: +36-96/528-098 | Mobil: +36-20/55-61-351 | E-mail: