Dr. Bereczki Árpád szemészeti lézerközpont | 9024 Győr, Hunyadi utca 14. | Leier City Center
Telefon: +36-96/528-098 | Mobil: +36-20/55-61-351 | E-mail:
Magyar  Deutsch

Macula degeneráció

MACULA DEGENERÁCIÓ (SZEMFENÉKI MESZESEDÉS)

 

A fejlett világban a szemfenéki meszesedés okozza a súlyos fokú látásromlások 50 százalékát. Magyarországon nincsen pontos statisztikai adat a morbiditási viszonyokról, a hazai vaksági statisztikákban a glaukóma, a diabetes és myopia után negyedik helyen szerepel a macula degeneráció. A lakosság öregedésével az időskori macula degeneráció jelentősége egyre nő, hiszen olyan embereket érint, akik egészségi állapotuk miatt többnyire amúgy is hátrányos helyzetűek. A betegség általában 50 éves kor felett alakul ki, de léteznek fiatalkorban kezdődő formái is a betegségnek. (Stargardt betegség)

Mi a macula?
A macula lutea (sárgafolt) az ideghártya (retina) középső részét elfoglaló kb. 6 mm átmérőjű terület, amely az éleslátás helye. A retina a szem fényérzékelő sejtjeit tartalmazó szövete. Egy tárgyról a szembe érkező képet a retina továbbítja az agy felé. A macula az a terület, amelyet a főleg olvasáskor, vagy közeli munka alkalmával használunk. Itt az ideghártya felépítése különbözik, a szemfenék egyéb részeitől, mert itt sokkal nagyobb sűrűségben találhatóak olyan sejtek, amelyek az aprólékos, kontrasztos ill. színlátáshoz szükségesek.

Mi vezet a macula degenerációhoz?
Az ideghártya és az alatta elhelyezkedő érhártya között egy finom kis lemez az ún. Bruch membrán helyezkedik el. Ennek a lemeznek alapvető szerepe van az ideghártya táplálkozásának ill. salakanyag eltávolításának szabályozásában. Az életkor előrehaladtával ezen a vékony kis lemezen sérülések keletkezhetnek, amely a salakanyagok túlzott lerakódásához, vagy az érhártyában lévő erek kóros burjánzásához vezethetnek. Ez a lerakódás ill. érújdonképződés az ideghártya pusztulásához vezethet. Mivel ezeknek az újonnan képződött ereknek a fala az átlagosnál gyengébb, gyakran nagy vérzések keletkeznek az ideghártya alatt, amelyek később szervülnek és hegesednek. Az erek növekedése alapján a fluoreszcein angiográfiás képeken elkülöníthető az ún. „klasszikus” és az „okkult” érújdonképződés. A „klasszikus” típusú érújdonképződés esetén az érfestés egy jól körülhatárolt erezett membránt mutat az ideghártya alatt, míg az „okkult” típus esetén az érburjánzás nem ennyire jól körülhatárolt, a kóros érképződést a fotoreceptor réteg és a Bruch membrán között elhelyezkedő pigmenthám réteg leválása is kísérheti. Az érfestést követően, az elváltozás típusának ismeretében választhatjuk meg az alkalmas kezelési módot.

Milyen tünetekkel jelentkezik a betegség?
Általában az első tünet, amelyet tapasztalunk az, hogy az addig egyenesnek látott vonalak elgörbülnek. Ilyenkor kezd nagyfokban romlani az olvasó képesség. Ebben a stádiumban általában a távoli látásunk még gyakorlatilag változatlan. A későbbiekben az arcfelismerésünk romlik meg nagyfokban, bár az arc körvonalait látjuk, hogy kié azt már csak nehezen tudjuk megmondani.

Ezt követően egy adott tárgy távolságának ill. pontos méretének megállapítása okoz nehézséget, ill. a színárnyalatok megkülönböztetése. A betegség teljes kifejlődése után a látóterünk központjában nagy homályt látunk, és csak a széli részeken -esetleg szemünket elfordítva- látunk élesen. A betegség teljes vaksághoz nem vezet, mert a perifériás ideghártya részek általában épen maradnak.

Örökölhető-e a betegség?
Vannak olyan családok, ahol a macula degeneráció több generáción keresztül megtalálható, azonban a betegség kialakulását több tényező határozza meg. Az elmúlt években több tanulmány is azt mutatta, egy gén (ABCR) hibája nagy gyakorisággal található meg a betegség esetén. Emellett azonban számtalan egyéb környezeti tényező (táplálkozás, UV sugárzás stb.) bír alapvető szereppel az elváltozás kialakulásában.

Mit tegyen, ha ilyen panaszai vannak?
Ha ezek közül a panaszok közül bármelyik jelentkezne, minél hamarabb próbálja felkeresni, az Önhöz legközelebb eső szemészeti szakrendelést. Minél korábban kerül felismerésre a betegség, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy a látásromlás megfékezhető legyen.

Milyen vizsgálatokat fog elvégezni a szemész orvos a vizsgálat során?
A rutin szemészeti vizsgálaton kívül (látásélesség meghatározás, réslámpás vizsgálat, szemfenék vizsgálat, szemnyomás mérés) az alábbi vizsgálatok lehetnek fontosak a betegség diagnosztizálásához (l. még: Diagnosztika):

  • Amsler-féle rács vizsgálat: Ilyenkor egyik szemünket letakarva, négyzethálós papír közepére fixálva, kell az orvost tájékoztatni arról, hogy melyik az a terület, amelyiket nem látjuk, ill. melyek azok a vonalak, amelyeket torzulva látunk.
  • Színlátás vizsgálat: különböző színárnyalatokat kell sorba raknunk valamilyen logika szerint.
  • Szemfenéki fotó Érfestés (fluorescein angriográfia, indocianin-zöld angiográfia)


Milyen terápiás lehetőségek léteznek macula degeneráció esetén?

  • Gyógyhatású készítmények:
    Amennyiben a macula degeneráció „száraz” formájáról van szó, leggyakrabban valamely multivitamin készítmény szedését szoktuk javasolni, amelyek tartalmazzák a szem számára legfontosabb vitaminokat (A és E vitamin) és nyomelemeket (lutein). Már Magyarországon is elérhetőek olyan készítmények, amelyeket kimondottan a szembetegeknek javasolnak. Az ilyen gyógyszeres terápia hatására, bár a látás megjavulását nem várhatjuk, azonban a betegség további romlás lassítható, rendszeres használatuk mellett.
     
  • Lézerkezelések:
    A lézerkezelésekről általában: A lézerkezelést megelőzően minden alkalommal ki kell tágítania beteg pupilláját. Egy érzéstelenítő szemcsepp használatát követően, egy kis kontaktlencsét helyezünk a szem felszínére, amely azt a célt szolgálja, hogy a kezelni kívánt területet pontosabban, nagyobb felbontásban láthassuk. A kezelés során egy vagy több fény felvillanást fog a beteg érzékelni. A lézerkezelések egyike sem szokott kifejezett fájdalommal járni, de néhány beteg beszámolt kellemetlen szúró esetleg égető érzésről. Egy átlagos kezelés a választott módszertől függően átlagosan 1-15 percig tart.

    Direkt fotokoaguláció: Jelen tudásunk szerint az egyik hatásásos terápia a beteg ideghártya terület direkt lézerkezelése. Ilyenkor, előzetes pupilla tágítás után az érintett területet egy nagyenergiájú lézer segítségével elégetjük, hegesítjük, ezáltal a betegség előre haladása megakadályozható. Ezt a lézerkezelést egyre ritkábban szoktuk használni, mert a kezelést követően a látás nagyfokban megromlik. A beteg így a kezelés rövid távú eredményével elégedetlen lesz, annak ellenére, hogy hosszú távon a használható látásból így sokkal több őrizhető meg.

    Transzpupilláris termoterápia: Néhány évvel ezelőtt dolgozták ki ezt az új módszert, amely jelenleg az „okkult” érújdonképződéses folyamatok kezelésében használatos. Pupillatágítást követően a beteg retina területet egy speciális lézer segítségével felmelegítjük. A hatvan másodpercig tartó melegítés hatására, a beteg területben burjánzó kóros erek elzáródnak. A kezelés hatása nem rögtön, hanem körülbelül 1-2 hónap távlatában fog megmutatkozni. A kezelést követően általában 1 hónappal, egy kontroll érfestés követően bizonyosodhatunk meg arról, hogy a kezelés elérte-e a kívánt hatást. Amennyiben az elváltozást nem sikerült teljes egészében elpusztítani, úgy a beavatkozás megismételhető.

    Fotodinámiás terápia: Ezt a lézerkezelést a „klasszikus” érújdonképződések esetén lehet használni. Ilyenkor a karvénába adott speciális festékanyag az ideghártya alatt elhelyezkedő beteg erek falához kötődik. Az injekciót követően, az érintett területet egy lézerkészülék segítségével besugarazva, aktiváljuk a festékanyag molekuláit, amelyek szelektív módon károsítják az érintett ereket. A kezelést követően itt is kontroll érfestésre van szükség, amely segítségével állapíthatjuk meg a kezelés hatékonyságát. Sikertelenség esetén a kezelés megismételhető. Az eljárás rendkívül költséges.
  • Műtéti beavatkozás Az előbb említett módszerekkel a meglévő látás legjobb esetben stabilizálható, de nem javítható. A tudomány jelenlegi állása mellett a macula sebészi úton történő elforgatása egyelőre az egyetlen olyan módszer, amellyel a beteg látása nemcsak stabilizálható, de javítható is.

    A macula elforgatás elméleti megfontolása a következő: Szövettani megfigyelések szerint a macula időskori degenerációja során a fotoreceptorok atrófiája csak az alatta levő rétegek károsodása után indul meg, azaz a retina külső rétege nagy valószínűséggel másodlagosan károsodik. Ha tehát a maculát még időben az ép chorioidea és pigmenthám rétegre forgatjuk, nincs vagy csak csekély mértékű a fotoreceptorok károsodása, jó funkcionális eredményre számíthatunk.

    Az ezzel kapcsolatos kísérleti műtéti eljárások 1993-ban Machemer és Steinhorst eljárásának közlésével kezdődtek, s bár kezdetben számos technikai problémát és kényszerű komplikációt kellett megoldani, kivédeni, egyre szaporodtak azon műtéti módszerek, amelyek közös alapelve, a macula elforgatása A macula elforgatásának jelenleg két módszere van elterjedőben: a korlátozott elforgatás (de Juan módszere), és a 360 fokos retinotomiával kivitelezhető elforgatás, amelyet Machemer és Steinhorst dolgozott ki 1993-ban. Mindkét módszernek van létjogosultsága, indikációs területe. A macula új helyén optimális esetben visszanyeri működőképességét, a beteg olvasóképességét, a műtéttel kialakuló több-kevesebb cyclotropiát szükség esetén izom-műtétekkel lehet korrigálni.

    Klinikánkon évente közel 500 vitrectomiát végzünk. Rendelkezünk mindazon diagnosztikus és sebészeti felszerelésekkel (digitális fundus kamera, fluoreszcein és indocianin zöld angiográfia, optikai koherencia tomográfia, operáló mikroszkóp, korszerű hátsó szegmentum vitrektómiás berendezés, endolézer, speciális kézi műszerek a retina leválasztásához, forgatásához), amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne ennek az új módszernek az alkalmazása.

Látásjavító eszközök
Amennyiben a folyamatot sikerült megállítani, akkor különböző segédeszközök állnak rendelkezésünkre a látás erősítéséhez.





Dr. Bereczki Árpád szemészeti lézerközpont
9024 Győr, Hunyadi utca 14. | Leier City Center | Telefon: +36-96/528-098 | Mobil: +36-20/55-61-351 | E-mail: