A szaruhártya betegségei

A szaruhártya (cornea) legkülső átlátszó része, amelyen keresztül a fény a szem belsejébe jut. A szaruhártya a szem legkülső törőközege, törőereje körülbelül 40 dioptria. A szaruhártyában sok idegvégződés van, ereket viszont nem tartalmaz. Tápanyag ellátása a szem belsejében keringő csarnokvízből, oxigén ellátása diffúzió útján a légkörből biztosított. A rutin szemészeti vizsgálatokon kívül speciális vizsgálatokkal tudjuk mérni a szaruhártya vastagságát, a belső sejtréteg minőségét és számát, valamint térképet tudunk készíteni az adott pontokon mért görbületi értékekből.

A szaruhártya felszínének simának, görbületének szabályosnak és teljes vastagságában átlátszónak kell lennie, hogy optikailag megfelelő leképezést nyújtson. Amennyiben két, egymásra derékszögű tengelyben különböző a görbületi sugara, asztigmia (szemtengelyferdülés) alakul ki, melyet szemüveggel és kontaktlencsével is jól lehet korrigálni. A törőerő szabálytalanul változhat pl. sérülések után, ennek megoldása általában műtéti. Lehetséges, hogy valakinek a corneája nagyobb az átlagosnál minden egyéb betegség nélkül, de a szaruhártya megnövekedhet (kitágulhat) emelkekedett szembelnyomás következtében is, ha a szem szövetei még nagyon rugalmasak (pl. intrauterin ill. csecsemő korban jelentkező zöldhályognál).

A szaruhártya közepének elődomborodását keratoconusnak nevezzük. Általában felnőtt korban kezdődő, gyakran progrediáló betegség. Eleinte kemény kontaktlencsével korrigálható, később esetleg műtétet igényel.

A leggyakrabban előforduló szaruhártya betegség. Gyakran okozzák baktériumok vagy vírusok (pl. Herpes simplex), melyek vagy a kötőhártya felől terjednek a szaruhártya széli részeire, vagy a szaru felszínes sérülésén át a könnyből jutnak be a kórokozók. Hasonló módon kerülhetnek a szaruhártyába gombák és amőbák. Az ilyen fertőzésekre fokozattan érzékenyek a kontaktlencse viselők. Ha a szaruhártya mélyebb részei is érintetté válnak, akkor emiatt heg alakulhat ki, a szaruhártya átlátszósága csökken.

A gyulladások fájdalommal, könnyezéssel, fénykerüléssel járnak. Komolyan kell venni ezeket a panaszokat, hiszen megfelelő kezelés nélkül a szaruhártya akár kilyukadhat, a súlyos fertőzés veszély miatt a beteg elveszítheti látását.

A szaruhártyában lerakódhatnak különböző anyagok. Lipidek lerakódása az oka az idős embereknél gyakran megfigyelhető szürkés gyűrűnek a szaruhártya széli részén. A szaruhártyának többféle degeneratív (szerzett) ill. dystrophiás (veleszületett) elváltozása ismert, amelyek különböző rétegek átlátszóságát ill. vastagságát változtatják meg. Amennyiben a látást rontják, műtétet igényelnek.

A szaruhártya, mint a szem legkülső rétege gyakran szenved sérüléseket. A legkisebb felszínes sérülés is fájdalommal jár, és kezelést igényel. Gyakran kerülnek a corneára idegentestek. Ezek eltávolítása szakorvosi feladat. Ha a szembe maró anyag kerül, a legfontosabb az azonnali és tartós vizes mosás, majd szakorvos felkeresése. A savak, de főként a lúgok a szaruhártyát súlyosan károsítják. Az elsősegélynyújtáskor fontos, hogy ne késlekedjünk amiatt, hogy közömbösítő szert keresünk. Ha a felső szemhéj kifordítása nem sikerül, az áthajlásokat akkor is meg kell tisztítani. Ilyenkor egy nagyobb fecskendőt választva, tű nélkül, menjünk be a felső szemhéj alá, és bő vízsugárral mossuk ki az áthajlást.