• érhártya
  • ideghártya
  • izom
  • ínhártya
  • kötőhártya
  • látóideg
  • lencse
  • sárgafolt
  • sugártest
  • szaruhártya
  • szembogár
  • szemcsarnok
  • szivárványhártya
  • üvegtest
  • vakfolt, látóidegfő
  • chorioidea
  • retina
  • musculus
  • sclera
  • conjunctiva
  • nervus opticus
  • lens
  • macula lutea
  • corpus ciliare
  • cornea
  • pupilla
  • camera
  • iris
  • corpus vitreum
  • papilla
  • camera
  • chorioidea
  • conjunctiva
  • cornea
  • corpus ciliare
  • corpus vitreum
  • iris
  • lens
  • macula lutea
  • musculus
  • nervus opticus
  • papilla
  • pupilla
  • retina
  • sclera
  • csarnok
  • érhártya
  • kötőhártya
  • szaruhártya
  • sugártest
  • üvegtest
  • szivárványhártya
  • lencse
  • sárgafolt
  • izom
  • látóideg
  • vakfolt, látóidegfő
  • szembogár
  • ideghártya
  • ínhártya

A fényérzékelés helye

Hivatkozás másolása

A környezetünk észlelésében, a külvilágból származó ingerek fogadásában az öt érzékelés közül a látás képessége foglalja el az első helyet. A látás folyamata során az univerzumban mindenütt jelen lévő fényt fogja fel egy erre a feladatra specializálódott 24 mm átmérőjű, gömb alakú, páros szerv, a szem. Ez tartalmazza azt a speciális, tízrétegű, az agyhoz mind felépítésében, mind funkciójában hasonlító, bonyolult idegelemet, melynek neve látóideghártya, vagy orvosi nyelven: retina.

Látóideghártya (retina): Gömbszelet alakban elhelyezkedő szerv, mely a szemgolyó falának legbelső rétegét képezi. Tartalmazza azokat az érzékelősejteket (csapok és pálcikák), melyek képesek a fényingert elektromos ingerületté átalakítani. Egyéb idegelemeiben elkezdődik az idegi jelek feldolgozása is, még mielőtt azok a látópályán keresztül az agy látóközpontjába jutnak. Pigmentrétege szabályozza a fénysugarak érzékelősejtekben történő elnyelődésének mértékét. Tehát a retina funkciójában hasonló, bár mégis több annál, mint ahogy a fényképezőgépben a fényérzékeny film működik.

Csapok: Olyan fényérzékelő receptor-sejtek, melyek a világosban látásért felelősek. Az emberi retina 6-7 millió csapot tartalmaz. Az éleslátásért és a színlátásért felelősek. Ez utóbbitól származik elnevezésük is: a vörös, a zöld és a kék csapok a nevüknek megfelelő hullámhosszúságú ún. elsődleges fényt érzékelik leginkább. A többi ún. másodlagos színélményt az elsődleges színek kombinációjából képzi a retina és az agy.

Pálcikák: Olyan fényérzékelő receptor-sejtek, melyek a sötétben látásért felelősek. Az emberi retina 125 millió pálcikát tartalmaz. Alacsonyabb ingerküszöbbel rendelkeznek, mint a csapok, így sötétben csak ezek működnek, de nem érzékelik a különbséget a színek között, és nem képesek a tárgyak részleteinek és körvonalainak éles megkülönböztetésére.

Sárgafolt (macula): Az éleslátás helye a retinán. Nevét a nagy mennyiségbenjelenlévő sárga pigment miatt kapta.

Vakfolt (papilla): A retina azon területe, mely nem érzékeli a fényt, mert nem tartalmaz csapokat és pálcikákat, csak információszállító idegrostokat. Ez ugyanis a látóideg kezdete, ezért látóidegfőnek is nevezzük. Itt lép a szembe a retina egyik legfontosabb artériája, és lép ki az ennek megfelelő véna. Szemfenék-vizsgálatkor fontos adatokkal szolgálhat a retina állapotáról.

A retina érellátása

Hivatkozás másolása

Érhártya (chorioidea): Kívülről borítja az egész retinát, a szemgolyó falának középső rétegét képezi. A szervezet legsűrűbb kapillárisfonatát tartalmazza, ez lehetővé teszi, hogy a már említett látóidegfőn át történő vérellátáson kívül a látóideghártya másik igen fontos tápláló érhálózatává váljon.

A retina védelme

Hivatkozás másolása

Ínhártya (sclera): Lemezes felépítésű rostos burok, mely igen ellenálló védőréteget hoz létre a retina és az azt borító érhártya körül, a szemgolyó falának legkülső rétegét képezi.

A fény útja a retináig

Hivatkozás másolása

Szaruhártya (cornea): Az ínhártyához óraüvegszerűen illeszkedik, azzal közösen hozza létre a szemgolyó belsejében található képletek védőburkát. Áttetsző szabályos szerkezete teszi lehetővé, hogy ezen a védőburkon, mint egy ablakon, a fény a szembe jusson.

Szemcsarnok (camera): Az elülső szemcsarnok a szaruhártya és a szivárványhártya között található, folyadékkal telt üreg. A csarnokvizet a sugártest termeli, a hátsó csarnokon, pupillán keresztül jut az elülső csarnokba és a csarnokzugban vezetődik el.

Szivárványhártya (iris): Pigmenttartalma határozza meg a szemszínt. A közepén található kerek nyílás (pupilla) nagysága az irisben lévő izmok működésétől függ.

Szembogár (pupilla): Méretét változtatva szabályozza a szem belsejébe jutó fény mennyiségét. A fényképezőgép blendéjéhez hasonlítható a működése.

Szemlencse (lens): A pupilla mögött elhelyezkedő áttetsző, lencse alakú képlet, mely képes fénytörő erejét változtatni, ezzel különböző távolságban lévő tárgyakról is éles képet vetíteni a retinára.

Üvegtest (corpus vitreum): A szemlencse mögött található, a szem hátsó részét teljesen kitöltő, a retinához tapadó áttetsző képlet, melynek igen magas a víztartalma. Nemcsak a fényt juttatja a retináig, hanem a szemgolyó burkának is ez ad belső támasztékot

A szemgolyó védelme

Hivatkozás másolása

Szemgödör (orbita): A szemgolyók a koponya két szemgödrében helyezkednek el, melyek nemcsak védelmet adnak számukra, hanem az azokat mozgató külső szemizmoknak, valamint a működésükhöz szükséges idegeknek és ereknek is helyet biztosítanak.

Szemizmok (musculi oculi): Az ínhártyán tapadó hat külső szemizom mozgatja a szemgolyót egy gömbizület mentén, melynek vápáját a szemgödör képezi.

Szemhéjak (palpebrae): Az alsó és a felső szemhéj reflexes csukódással elölről védi a szemet. A pislogás a szaruhártya nedvesen tartásában kiemelt jelentőségű.

Kötőhártya (conjunctiva): A szaruhártya területétnek kivételével elölről borítja a szemgolyót, valamint a szemhéjak belső oldalát. A szemet úgy választja el a külvilágtól, ahogy a bőrünk védi a testünket.

Könnymirigy (glandula lacrimalis): Egy speciális összetételű folyadékot, a könnyet termeli. A nyugalmi könnytermelést azonban a kötőhártyában lévő járulékos mirigyek adják.

Könnyelvezető rendszer: Az alsó és a felső szemhéj belső részén lévő kis nyílásokon keresztül a könny egy csatornán át az orrüregbe vezetődik el.