A szem vörösségét vérzés, vagy az erek tágulatából eredő vérbőség okozza.

1. A beteg és környezete számára ijesztő, általában egyoldali, esetleg csak szektorszerű kötőhártya alatti vérzés önmagában veszélytelen. A kötőhártya véraaláfutás (suffusio subconjunctivalis) a corneoscleralis határtól az áthajlásig terjedő egynemű vörös folt. A vér itt a kötőhártya alatt helyezkedik el. Belgyógyász konzíliumot (hypertonia, diabetes, haematológiai megbetegedés kizárása) igényel abban az esetben, ha gyakran ismétlődik, egyébként teendő nincs, 1-2 hét alatt felszívódik a vérzés. Nem igényel szakorvosi ellátást.

2. A vérbőség egyik típusa a conjunctivalis belövelltség. Jól láthatók a kötőhártya tágult erei, a limbus körül a legkevésbé kifejezett az értágulat. Akut és krónikus kötőhártya gyulladás (conjunctivitis) okozza. Ha egy ritka komplikáció lép fel, széli beszűrődések (infiltrátumok) jelennek meg a szaruhártyában, pericorneális conjunctivális vérbőség alakul ki, ajánlatos a beteget szakorvoshoz küldeni.

3. Az iris hyperaemiáját ciliaris injectio jelzi. A limbus mellett körkörösen 3-4 mm széles, lilásvörös gyűrű látható, amely a mélyben elhelyezkedő pericorneális érhálózat tágulatán alapszik. Ciliaris injectio esetén keratitisre, iritisre, iridocyclitisre kell gondolni, és szakorvoshoz kell küldeni a beteget.

4. Keratitisek, keratoconjunctivitisek esetén gyakran van vegyes belövelltség, egyidejűleg conjunctivalis és ciliaris vérbőség, a kórkép szakorvosi ellátást igényel.

5. Scleritisek, episcleritisek esetében szektorszerű vérbőség van, ezt a területet a szemhéjon át tapintva a beteg fájdalmat jelez. Szakorvosi kezelést igényel.

6. A hyperaemia következő típusa az episcleralis, pangásos vérbőség. A glaukomás rohamra jellemző, az episclera artériái tágultak, mert a fokozott intraocularis nyomás következtében az elülső ciliaris artériák kitágulnak, a nyomás innen áttevődik az episclera artériáira. Pangásos vérbőség esetén mindig meg kell tapintani a szemnyomást!