Epiretinális membrán (ERM)

A macula (az ideghártyán az éleslátásért felelős terület) felszínén elhelyezkedő abnormális, vékony szövet (membrán). Előfordulhat önmagában, és más szemészeti betegségekkel társulva, mint ideghártya leválás, retinális érbetegségek, gyulladások, vagy sérülések. A legtöbb esetben nem társul más betegségekhez, az üvegtest hátsó leválását vagy ideghártya leválás miatt végzett műtétek után alakul ki, és a macula felszínén elhelyezkedő enyhe fokú mini proliferatív vitreoretinopathianak (PVR) fogható fel. Általában az 50 év körüli populációt érinti (kb. 6%-os prevalencia), ritkán előfordulhat fiatalabb egyéneknél is.

A betegség kezdeti stádiumában nem, vagy minimális látásromlást okoz. A későbbiekben is csak a betegek kis részénél okoz igazán nagy mértékű centrális látásromlást, esetleg centrális látáskiesést, torzlátást. A betegek arról számolnak be, hogy a vonalak szaggatottá válnak, elcsúsznak.

A közeli és távoli látásélesség meghatározása után ún. Amsler rácsot vagy egyszerű kockás lapot helyez a szemorvos a páciens elé. A lap közepén levő pontra fixálva a beteg pontosan berajzolja a torzan látott területet, meghatározva a görbén látott vonalak helyét és nagyságát. Manapság azonban a legkorszerűbb diagnosztikai eszközök közé tartozik a pupillatágítás utáni réslámpával történő szemfenéki vizsgálat a megfelelő fotó dokumentációval, valamint az optikai koherencia tomográfia (OCT) elvégzése.

Kizárólag sebészi kezelés jön számításba azon esetekben, amikor a látásromlás zavarja a pácienst. A műtét helyi érzéstelenítésben történik. Az üvegtesti gél eltávolítása után finom csipesszel eltávolítható a membrán. Ezen membránt egy speciális, tripánkéknek nevezett festékkel megfesthető, így növelve a műtét biztonsága azáltal, hogy a festék pontosan kirajzolja a membrán elhelyezkedését.

A betegek nagy részénél a műtétet követően már 2- 3 hét után javul a látásélesség, szűnik a torzlátás. A következő 6 –12 hónapban további látásjavulás várható.