A fejlett világban a szemfenéki meszesedés okozza a súlyos fokú látásromlások 50%-át. Magyarországon a vaksági statisztikákban vezető helyen szerepel, részaránya 22-25%. A lakosság öregedésével az időskori maculadegeneráció jelentősége egyre nő, hiszen olyan embereket érint, akik egészségi állapotuk miatt többnyire amúgy is hátrányos helyzetűek. A betegség általában 50 éves kor felett alakul ki, de léteznek fiatalkorban kezdődő formái is a betegségnek. (Stargardt betegség). A legfontosabb rizikótényező az életkor: 50 éves kortól 75 éves korig a prevalencia megháromszorozódik, ezenfelül a befolyásolható rizikótényezőnek számít még a dohányzás. Leszokást követően fokozatosan csökken a betegség kialakulásának kockázata.

A macula lutea (sárgafolt) az ideghártya (retina) középső részét elfoglaló kb. 6 mm átmérőjű terület, amely az éleslátás helye. A retina a szem fényérzékelő sejtjeit tartalmazó szövete. Egy tárgyról a szembe érkező képet a retina továbbítja az agy felé. A macula az a terület, amelyet főleg olvasáskor, vagy közeli munka alkalmával használunk. Itt az ideghártya felépítése különbözik a szemfenék egyéb részeitől, mert itt sokkal nagyobb sűrűségben találhatóak olyan sejtek, amelyek az aprólékos, kontrasztos látáshoz, ill. A színlátáshoz szükségesek.

Mi vezet a macula degenerációhoz?

Hivatkozás másolása

Az ideghártya és az alatta elhelyezkedő érhártya között egy finom kis lemez az ún. Bruch membrán helyezkedik el. Ennek a lemeznek alapvető szerepe van az ideghártya táplálásának ill. salakanyag eltávolításának szabályozásában. Az életkor előrehaladtával ezen a vékony kis lemezen sérülések keletkezhetnek, amely a salakanyagok túlzott lerakódásához, vagy az érhártyában lévő erek kóros burjánzásához vezethetnek. Ez a lerakódás ill. érújdonképződés az ideghártya pusztulásához vezethet. Mivel ezeknek az újonnan képződött ereknek a fala az átlagosnál gyengébb, gyakran nagy vérzések keletkeznek az ideghártya alatt, amelyek később szervülnek, hegesednek. Az erek növekedése alapján a fluoreszcein angiográfiás képeken elkülöníthető az ún. „klasszikus” és az „okkult” érújdonképződés. A „klasszikus” típusú érújdonképződés esetén az érfestés egy jól körülhatárolt erezett membránt mutat az ideghártya alatt, míg az „okkult” típus esetén az érburjánzás nem ennyire jól körülhatárolt. A kóros érképződést a fotoreceptor réteg és a Bruch membrán között elhelyezkedő pigmenthám réteg leválása is kísérheti. Az új diagnosztikus és terápiás lehetőségek mellett az angiographiás vizsgálat mára már vesztett jelentőségéből.

Milyen tünetekkel jelentkezik a betegség?

Hivatkozás másolása

Általában az első tünet, amelyet tapasztalunk az, hogy az addig egyenesnek látott vonalak elgörbülnek. Ilyenkor kezd nagyfokban romlani az olvasóképesség. Ebben a stádiumban általában a távoli látásunk még gyakorlatilag változatlan. A későbbiekben az arcfelismerésünk romlik meg nagyfokban, bár az arc körvonalait látjuk, hogy kié azt már csak nehezen tudjuk megmondani.

Ezt követően egy adott tárgy távolságának ill. pontos méretének megállapítása okoz nehézséget, ill. a színárnyalatok megkülönböztetése. A betegség teljes kifejlődése után a látóterünk központjában nagy homályt látunk, és csak a széli részeken -esetleg szemünket elfordítva- látunk élesen. A betegség teljes vaksághoz nem vezet, mert a perifériás ideghártya részek általában épen maradnak.

Örökölhető-e a betegség?

Hivatkozás másolása

Vannak olyan családok, ahol a maculadegeneráció több generáción keresztül megtalálható, azonban a betegség kialakulását több tényező határozza meg. Az elmúlt években több tanulmány is azt mutatta, egy gén (ABCR) hibája nagy gyakorisággal található meg a betegség esetén. Emellett azonban számtalan egyéb környezeti tényező (táplálkozás, UV sugárzás stb.) bír alapvető szereppel az elváltozás kialakulásában.

Mit tegyen, ha ilyen panaszai vannak?

Hivatkozás másolása

Ha ezek közül a panaszok közül bármelyik jelentkezne, minél hamarabb próbálja felkeresni az Önhöz legközelebb eső szemészeti szakrendelést. Minél korábban kerül felismerésre a betegség, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy a látásromlás megfékezhető legyen.

Milyen vizsgálatokat fog elvégezni a szemész orvos a vizsgálat során?

Hivatkozás másolása

A rutin szemészeti vizsgálaton kívül (látásélesség meghatározás, réslámpás vizsgálat, szemfenék vizsgálat, szemnyomás mérés) az alábbi vizsgálatok lehetnek fontosak a betegség diagnosztizálásához:

  • Amsler-féle rács vizsgálat: Ilyenkor egyik szemünket letakarva, négyzethálós papír közepére fixálva kell az orvost tájékoztatni arról, hogy melyik az a terület, amelyiket nem látjuk, ill. melyek azok a vonalak, amelyeket torzulva látunk.
  • Optikai koherencia Tomographia (OCT) 
  • Szemfenéki fotó, ritkán érfestés (fluorescein angriográfia, indocianin-zöld angiográfia)

Milyen terápiás lehetőségek léteznek macula degeneráció esetén?

Hivatkozás másolása
  • Gyógyhatású készítmények: Amennyiben a maculadegeneráció „száraz” formájáról van szó, leggyakrabban valamelyik kombinált multivitamin készítmény szedését szoktuk javasolni, amelyek tartalmazzák a szem számára legfontosabb vitaminokat (A, C és E vitamin) és nyomelemeket (lutein, zeaxantin, béta-carotin, cink, réz). A vitaminkomplexum hatására a látás teljes javulását nem várhatjuk, azonban rendszeres használatuk mellett a betegség további romlása lassítható.
  • Intravitreális injekciók: A „nedves” típusú időskori makuladegeneráció esetében az érújdonképződések létrejöttét bonyolult biokémiai folyamatok szabályozzák, amelyben kulcsszerepe van az ún. vaszkuláris endotheliális növekedési faktornak (VEGF). Az üvegtestbe adott különböző típusú anti-VEGF szerek ennek a növekedési faktornak a gátlásán keresztül fejtik ki hatásukat. A klinikánkon elérhető anti-VEGF szerek az Avastin, a Lucentis és az Eylea. Az, hogy Önnek melyik a legmegfelelőbb gyógyszer, azt az orvosával konzultáció során beszélik meg.

Látásjavító eszközök

Hivatkozás másolása

Amennyiben a folyamatot sikerült megállítani, akkor különböző segédeszközök állnak rendelkezésünkre a látás erősítéséhez.